extraktban gazdag, ami önmagában vagy házasított formában értékes lehet.
Fürtje közepes méretű, alakja kúpos, vállas, közepesen tömött. Bogyói kicsik, gömbölyűek, az érés kezdetén “húspiros” színűek, majd kifakulva az érés végére inkább borostyánszínűek; vékony, de szívós héjúak, lédúsak.
Cserszegi Fűszeres Galántai Bor
Cserszegi Fűszeres szőlő
A fajtát 1960-ban a Keszthely melletti Cserszegtomajon Bakonyi Károly keresztezte az Irsai Olivér és a piros tramini szőlőfajtákból. A kísérletnek az volt a célja, hogy egy olyan szőlőfajtát nyerjenek, amely amellett, hogy finom bort ad, két másik kikötésnek is megfelel: jól bírja a téli hideget és hamar érik. Ezekből már következik is, hogy ezt a szőlőfajtát inkább az ország északabbi felébe szánták, ahol kevesebb a napfény, hamarabb jön az ősz, és hidegebbek a telek.
A fajtának nem volt rögtön átütő sikere, csak elszórtan telepítették. A szőlőnek szüksége van a téli hidegre, mert ez kényszeríti pihenésre. A túl nagy hideg és a túl hosszú fagy azonban kárt tehet a növényekben. Amennyiben tömegesen fordul elő ilyen mértékű fagykár, a szőlész valószínűleg erősen elgondolkozik rajta, hogy érdemes-e oda ugyanazt a szőlőfajtát ültetni, ami egyszer már kifagyott. Ha pedig, úgy dönt, hogy nem, akkor talán érdemes egy olyat keresni, amelyik kevésbé érzékeny. Az 1984-85-ös és az 1986-87-es kemény telek jelentős károkat okoztak, ekkor került figyelem középpontjába a Bianca fajtával együtt a Cserszegi is.
Bora elegáns, intenzíven fűszeres (néha kissé muskotályos) illata, íze, megbízható savtartalma, kielégítő extraktja folytán közkedvelt.
Jó házasítási alapanyag is (pl. ezerjóval, zenittel, rizlinszilvánival, stb.), de üde, friss, reduktív, helyenként minerális, időnként enyhén sauvignonos, máskor gyümölcsaromákban bővelkedő, vagy épp a tavaszi virágok illatát sugalló bora természetesen önállóan is megállja a helyét. A Tramini rózsaolajos jellege sokszor felfedezhető benne.
